Próbált kitérő választ adni, de a lelke mélyén tudta, hogy el kell mondania... Dean-re nézett, aki – ahogyan az várható volt – nem válaszolt. Patrick tudta, hogy barátja nem mondhat semmit, és ahhoz hogy ki tudjon szedni belőle valamilyen lényeges információt, neki kell megtennie az első lépést. A polchoz lépett, hogy levegyen egy poharat, ám egy pillanatra megakadt a keze – Egy pohárral még nem fog ártani.

          Dean éppen befordult a Rose street-re, amikor meglátta a háza előtt várakozó öltönyös férfit. Megszaporázta lépteit, ami nem volt könnyű, hiszen az eső még mindig esett, és a ruhája is teljesen átázott. Már csak pár lépés válsztotta el őket egymástól, amikor a férfi megfordult. Dean hirtelen nem tudta mit mondjon, csak állt náhény másodpercig, a férfi arcát bámulva. A csendet az idegen törte meg:

- Üdvözlöm, Mr Adams!