HTML

http://www.sotet-felhok.blog.hu

A nap idézete

Kommentek

  • chrystine (törölt): @bokapiri: Ennek örülök, köszönöm :) Cserébe igyekszem érdekes történetet összehozni :) (2010.07.28. 20:36) I / 2. rész
  • pizs (törölt): Érdekel a téma, érdekel amit írsz. Olvasni foglak! :) (2010.07.28. 19:48) I / 2. rész
  • Utolsó 20

Tag feed

    Nincs megjeleníthető elem.

Sötét felhők

Ez a blog egy kitalált történetről szól. Van itt humor, barátság, szerelem, vidámság, bosszúság, öröm, harag, és... . A főszereplő Catherine, aki sikeres újságíróvá szeretne válni, és aki mindent megtesz ennek érdekében. Egy nap azonban élete a feje tetejére áll... Ha tetszik, azért, ha nem, akkor azért szólj hozzá :) Jó olvasást ;) (Igyekszem gyakran írni ;) )

Névnapok ma

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

I / 4. rész

2010.07.31. 09:25 | chrystine (törölt) | Szólj hozzá!

Címkék: élet humor szórakozás szerelem barátság írás

          Szerette volna megkérdezni, mi történt vele, hogy miért nem tud felülni, és hogy hol van Laura és az az idegen férfi. Biztos volt benne, hogy ő hozta be a kórházba. Már épp nyitotta volna a száját, de az után valami szokatlan dolog történt. Hirtelen annyira gyengének érezte magát, hogy a beszéd is nehezére esett. Mintha újra kisbaba lenne, aki még csak most ismerkedik a saját- és a környezete hangjával. Köszönni szeretett volna, de csak egy halk nyögést sikerült kierőszakolnia magából. Valami rémes dolog jutott az eszébe, de hamar elvetette az ötletet, és inkább újra próbálkozott. Most jobban koncentrált, és megismételte, amit az előbb próbált: beszélni. De ismét kudarcba fulladt a terve, bár az erőlködéstől most olyan hang jött ki a torkán, mintha be lenne kötve a szája, és úgy próbálna beszélni.

Még egyszer meg akarta próbálni, de a nővér megfogta a kezét, és így szólt: - Most pihennie kell. Nem kell úgy megrémülni, az altató miatt nem tud még beszélni. Pihenjen egy kicsit, és mikor újra felébred, itt lesznek a barátai is. Nagyon aggódtak magáért, és egész nap nem mentek el az ágya mellől. Most is csak azért mentek ki, mert meg kellett vizsgálnom. Szólok nekik, hogy felébredt, és hogy bejöhetnek, rendben? - Ám a választ nem várta meg, máris indult az ajtó felé. Cathy, bár már nagyon várta, hogy lássa Laurát, de egy örökkévalóságnak tűnt, mire ki tudott préselni magából egy erős kiáltás szerű hangot - másra ugyanis nem volt képes. Szerette volna a nővértől megtudni, hogy Laurán kívül ki van még ott. Remélte, hogy az ismeretlen férfi is ott maradt, de fel akart készülni. Nem tudta hány ember fogja így látni, az ágyhoz kötve. Mindeki magabiztos és erős nőnek ismerte, és most sem akarta, hogy bárki Laurán kívül gyengének, betegnek, és... tehetetlennek lássa.

Úgy tűnt, a nővér megértette a jelet, mert visszafordult. - Ezt "nem"-nek veszem. Tudja mozgatni a fejét? Lássuk, sikerül-e "nem"-et bólogatni? - Szerencsére semmi fájdalmat nem érzett, és sikerült neki a mozdulat. - Rendben, akkor most nézzük, megy-e az "igen" is? - Ezt a feladatot is gond nélkül teljesítette. De, mivel ő sem gondolatolvasó, ezért Cathynek hosszú ideig tartott tudatnia vele hogy nem szeretne mást látni csak barátnőjét.

          Miután a nővér kiment, felvilágosította Laurát, hogy Cathy még nem tud beszélni, csak a fejét tudja mozgatni. - Csak eldöntendő kérdést tegyen fel neki. Kérem, ne izgassa fel, még nem tudja, milyen állapotban van. Bármiről beszélhet neki, csak a balesetet nem szabad felhoznia. Mikor észre vette, hogy nem tud beszélni, azt hittem, rohamot kap, de megnyugtattam, hogy ez csak átmeneti, és amint elmúlik az altató és a gyógyszerek hatása, ismét tud majd beszélni. Ha most megtudná, mi történt vele, valószínűleg sokkot kapna. - Majd kinyitotta az ajtót, és beengedte Laurát.

- Csak öt percig lehet bent, a betegnek pihennie kell. - Becsukta maga mögött az ajtót, ezzel magára hagyva a két barátnőt.

          Cathy sosem szerette a kórházakat, mint a legtöbb ember. Ezért, mikor a nővér végre kiment, fellélegezhetett. Nem tetszett neki ez az általános és sablonos beszéd. Mikor azt hallotta, "Kérem nyugodjon meg!", ha lett volna ereje, rendesen beolvasott volna neki. De azért hálás is volt neki, hogy ilyen türelmesen "meghallgatta".

 - Remekül nézel ki! - csiripelte Laura, és már le is ült barátnője mellé. - Na jó, essünk túl rajta. A nővérke szabályosan megtiltotta, hogy bármit is kikotyogjak a tegnap történtekről, de valahogy az az érzésem, meg fogsz birkózni vele. Nem hiszem, hogy kiengednél anélkül, hogy elmondanám hogy vagy. Nyugodtan szólj közbe, ha tévednék. - mondta, és közben fülig ért mindkettejük szája. Laura a fején találta a szöget. Ismerte már annyira Cathyt, hogy tudja, ilyenkor mit vár el tőle. - Nos, akkor bele is kezdek, mert a nénike mindjárt itt lesz, és akkor innen repülök.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://sotet-felhok.blog.hu/api/trackback/id/tr602188734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása