2. Fejezet
Mikor Catherine és Laura a pénztárhoz mentek, nem látták mi történik a hátuk mögött. Hallották ugyan a kiáltásokat, de az utcai verekedések elég gyakoriak voltak, és inkább nem nézték meg, mi folyik a túloldalon. Mindenki tudta, jobb az ilyen emberekkel nem foglalkozni. Így, mint a legtöbb ember, úgy tettek, mintha semmit sem hallanának – pedig igencsak hangos lármának voltak fültanúi. De akkor ez volt a legjobb, amit tehettek. Nevetve indultak a pénztárhoz, folytatva beszélgetésüket.
Kommentek